A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a Duna-völgy alföldi szakaszán a Kalocsai síkságon helyezkedik el. A jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban.
A Szelidi-tó vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava.
Egyik jellegzetessége a tóvíz szikes jellege. Kémhatása erősen lúgos. A Szelidi-tó un. konyhasós szikes víz. Ezen tulajdonságának köszönhetően vize bársonyos tapintású és a gyógyfürdõkkel ellentétben szagtalan. A tó sötét színét a benne oldott, lebegő szerves anyagok okozzák.
Vize jelenleg még nem minõsített gyógyvíz.
A török megszállás idejében a török tisztek gyógyfürőként használták és sebeik gyógyítása miatt fürödtek a Szelildi tóban.
A tó átlagosan alig három-négy méter mély, így a sekély víz egy melegebb napon akár 28 fokra vagy még feljebb is képes melegedni. Ezt a fürdeni vágyók nagyon szeretik, sőt, a strandolók örömére a déli part javát nyugalomba jutott futóhomok borítja, ami igazán kellemes talajt biztosít a pihenéshez, a gyönyörű ősfás fizetős strandon vagy az utcavégi szabadstrandok valamelyikén. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban is sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják.
A tó több évtizede kedvelt horgászvíz. Az itt élő halak táplálékbázisát a plankton szervezetek biztosítják. Számos, a horgászok számára értékes halfaj például a ponty, a csuka vagy a lesőharcsa tenyészik a vízben. A compó árvaszúnyog lárvákat, férgeket, csigákat fogyaszt. Gyakoribb halfajok még a veresszárnyú keszeg a kárász és a fogassüllő. A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme.
A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, kapta. Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt (kb. 100 fő) – átlagos alföldi magyar falu volt. A falu a 16. század második felében elpusztult.
A tó nevét legendák is magyarázzák.
Az egyik szerint Szelid neve a török hódoltság harcaival függhet össze, ugyanis a török csapatok a magyar túlerőt látva, ‘megszelidültek’ ezen a területen.
Egy másik legenda szerint Bence vitéz úgy meghajszolta lovait, hogy azok patái elvástak. De miután a lovak hosszasan a tó vizében állva ittak, sebeik gyorsan rendbe jöttek.